"Az atipikus a tipikus" – a Figyelő legújabb számában a Mind-Diák

Emlékeztetett: a kormány márciusban döntött a kijárási korlátozás bevezetéséről - első körben a felsőoktatási intézmények és a kollégiumok bezárásáról. Ezzel párhuzamosan a tanulókat foglalkoztató cégek is meghozták a maguk korlátozó intézkedéseit – első körben leginkább a diákok által betöltött gyakornoki pozíciókat építettek le. Sok vidéki fiatal ezért hazautazott, elhagyta a kollégiumát, albérletét, hiszen a saját fenntartását sem tudták volna biztosítani, mert megszüntették vagy ideiglenesen szüneteltetik a megélhetését biztosító munkakörét. Március vége felé már egyértelműen látszott, hogy a válság valamilyen formában a gazdaság minden területét érinti majd, kisebb vagy nagyobb mértékben.

AKIK NEM RENDÜLTEK MEG

A Mind-Diák Iskolai Szövetkezet igazgatója a diák foglalkoztatás szempontjából elsőként azokat a területeket vette számba, ahol a krízis nem okozott visszaesést. “A szállítmányozásban, raktározásban tevékenykedő hazai és a Magyarországon is jelenlévő nagy nemzetközi cégek például folyamatosan keresik a munkaerőt. Az emberek ugyanis most előnyben részesítik az online-vásárlásokat, amelyekhez elengedhetetlen a szállítási-, és raktárkapacitások bővítése. A részmunkaidős területeken, az adatfeldolgozásban és a raktári munkákban pedig a diákokra számítanak” - fejtette ki. 

Gyorsan és időben tudtak reagálni a kialakult helyzetre a magyar telekommunikációs szektor piacvezető vállalatai is. Ezen a területen a többihez képest nagy a hallgatók alkalmazásának aránya. “Ezek a társaságok pillanatok alatt megteremtették a home office munkavégzés feltételeit a telefonos ügyfélszolgálatokon, de más területeken is a távmunkához szükséges technikai hátteret. A munkavégzés folytonossága tehát itt biztosított a diákok számára” – mondta a szakember. Viszont a személyes ügyfélszolgálatok a részleges, csökkentett nyitvatartási idő miatt a kisegítő munkakörben dolgozó tanulókat rögtön leépítették.

A tapasztalatok szerint jelentősebb munkaerőigény jelentkezett a élelmiszer-kereskedelmi láncoknál is, főleg az árufeltöltő és pénztárosi munkakörben. E szektor üzleteiben egész márciusban és még április elején is kirívóan nagy volt a forgalom, így várják a diákokat a kisegítő, részmunkaidős feladatok elvégzésére. „A kereskedelmi láncok leginkább azon okból döntöttek a foglalkoztatotti létszám bővítése mellett, mert szerették volna elkerülni, hogy a korlátozó intézkedések miatti tumultus alakuljon ki a boltokban, ezért a gyorsabb kiszolgálás érdekében nagyobb létszámú kisegítő munkaerőre van jelenleg is szükségük”– magyarázta Dénes Rajmund Roland. Sajnos a nemrég bevezetett kereskedelmi különadó takarékosabb létszámgazdálkodásra kényszeríti ezeket a cégeket, így a diák munkaerőt várhatóan itt is leépítik – állapította meg.

AKIK SZENVEDNEK

“A válság a diákmunkások szempontjából a legrosszabbul a bankszektori, irodai területet érintette” - vélekedett az igazgató. A bankok ügyfélközpontokat, banki irodákat zártak be, vagy csak részleges nyitvatartással dolgoznak, s ez persze hátrányosan érintette az itt dolgozó gyakornokokat. Ők jellemzően egyetemi vagy főiskolai hallgatók, akik a tanulmányaik mellett vállalták ezeket a szakmai feladatokat annak reményében, hogy a diplomájuk megszerzése után az őket foglalkoztató bank munkaajánlatot is ad számukra.

“Körülbelül nyolcvan százalékukat most elküldték, a teljes bankszektort tekintve ezer fölött járhat a számuk” - jegyezte meg a szakember. “Az ideiglenes leépítés ellenére a bankok kérésére a diákszövetkezetek a lejárt gyakornoki szerződéseket folyamatosan meghosszabbítják, fenntartják. De mivel ezekben a kontraktusokban az szerepel, hogy csak meghatározott, ledolgozott munkaórák után fizetnek, így az érintettek az elmúlt hetekben egy fillért sem kerestek. A gyakornoki megállapodások fenntartása azt is jelzi viszont, hogy a bankok már a válság utáni időszakra készülnek. A diákok tehát most kivárnak – fejtette ki Dénes Rajmund Roland.

Az elektronikai-, háztartásigép-, az autóiparban, és a gyárakhoz beszállítóként kapcsolódó magyar kkv-szektorban a hallgatókat irodai vagy informatikai kisegítő munkakörben alkalmazzák. Szerencsére, most a nagy autógyárak újra megkezdik a termelést, így remélhetőleg a diákgyakornokoknak is lesz lehetőségük ezen a területen a korábbi munkakörük betöltésére. “Békeidőben leginkább nyáron, a szabadságolások idején van lehetőségük a 18 évet betöltött középiskolásoknak vagy felősoktatási intézménybe járó hallgatóknak ilyen üzemekben több műszakos munkarendekben, teljes munkaidőben dolgozni. Szeretnénk, hogy így legyen ez az idén is” - tette hozzá az igazgató.

Az egész magyar gazdaságot tekintve a vendéglátás és az idegenforgalom, turizmus talán a legsúlyosabban érintett terület. A diákmunka ezekben a szektorokban is leginkább a nyári időszakot jellemző. Dénes Rajmund Roland – bár nem akart jóslásokba bocsátkozni – úgy vélekedett: a teljes korlátozó intézkedések júniusi, júliusi feloldása, a részleges korlátozó intézkedések bevezetése után még több hónap eltelik majd, amíg ezek az ágazatok magukhoz térnek. Legkorábban a nyár végén, az ősz elején reális az ismételt fellendülés.

A TÁVMUNKÁÉ A JÖVŐ

"A DiákÉsz folyamatosan egyeztet a kormánnyal, vannak megoldási javaslataink is az Operatív Törzs és a miniszterelnök számára is, hogy a most felszabadult, diákmunkából élő fiatalokat milyen feladatokkal lehetne megbízni ” - mondta Dénes Rajmund. Példaként említette, hogy a diákok “bevethetők lennének” a telefonos tájékoztatásban, a különböző küldemények eljuttatásában, de emellett minden olyan területen, ahol szükség lehet rájuk. Nagy segítség lenne ez azoknak a diákoknak, akiknél most kiesett az állandó jövedelem, az ő alkalmazásuk átmeneti megoldást, segítő intézkedést jelenthetne.

“Minden rosszban van valami jó, ebben a válságban van egy pozitív hozadék is: a távmunka hatékonyságának megismerése” - vélekedett Dénes Rajmund. Mint mondta, korábban senki nem gondolta volna, hogy sok munkakörben otthonról is el lehet látni a feladatokat. Megjegyezte, a MinDiáknál, saját, fiatal munkavállalóiknál is tapasztalják, hogy jól működik a dolog, hogy ez lehet a jövő. A fiatalok az internet segítségével nagyon rugalmasan állnak a feladatokhoz, és kiválóan teljesítenek, élnek, és nem visszaélnek a mostani élethelyzettel. Szerinte ez általános felismerés most a magyar gazdaságban és szolgáltatói szektorban, tehát a távmunka kétségtelenül a jövőt jelentheti.  

Forrás: Figyelő