Attila műszaki beállítottságúként többféle irányba is elindult tanulmányai során: először informatika, majd műszaki menedzser szakon tanult, végül diákmunkája terelte a logisztika területére, ahol meg is találta a leginkább hozzá illő munkakört. A TNT-nél még diákként kezdett el dolgozni, ahol egyre magasabb pozícióba lépett, ma pedig már több mint 20 évnyi szakmai tapasztalatot és számos izgalmas kihívást tudhat a háta mögött. 

A lehetőségek szinte sorsszerűen hullottak az ölébe. Amikor munkahelyváltáson gondolkodott, felajánlottak neki egy vámkezelői tanfolyamot. A kurzus befejezése után pedig pont megüresedett egy pozíció az export-import csoportnál, amiben olyan jól teljesített, hogy nem sokkal később csapatvezetővé léptették elő. Ekkor jött rá, hogy ez az ő valódi hivatása és kezdett el a munka mellett logisztikusként tanulni. Jelenleg ügyeletes forgalmi igazgatóként tevékenykedik a vállalatnál. 

 

Mikor és miért kezdtél el diákmunkát vállalni a Mind-Diák Szövetkezeten keresztül?

1999. októberében főiskolára jártam és szükségem volt egy kis ’zsebpénzre’. Szüleimnél laktam, nem kellett ugyan rezsire költenem, de bulizáshoz, utazáshoz, műszaki cikkek vásárlására azért igényem volt és ezek fedezésére volt szükségem saját keresetre. Annak ellenére, hogy tudom, hogy a szüleimtől a legtöbbre kaptam volna pénzt, magam akartam megkeresni. Édesapám akkoriban üzleti kapcsolatban volt a TNT-vel és megkérdezte az egyik TNT dolgozót, hogy van-e náluk részmunkaidős lehetőség. Annyi választ kapott, hogy fáradjak be a Mind-Diákba, keressem Csaplár Zsoltot (a Mind-Diák Szövetkezet igazgatóját – szerk.) és ott mindent megtudhatok és ha tetszik, akkor velük tudok minden továbbit intézni. Így kerültem a Mind-Diák Szövetkezeten keresztül a TNT-hez.

Nyár végéig még érvényes volt a hallgatói jogviszonyom így amíg lehetett diákként dolgoztam egyre többet a vállalatnál. Aztán egy szép napon egy főállású munkalehetőséget kínáltak számomra, ami részben irodai, részben raktári munka kombinációja volt. Elfogadtam, és 2000 szeptemberétől már teljes állásban dolgoztam a TNT-nél. A pozíció irodai részét viszont nagyon monotonnak éreztem, egy idő után elgondolkodtam a munkahelyváltáson is, de pont ekkor jött egy sorsszerű fordulat: a cégnél felajánlották, hogy beiratnak vámkezelői tanfolyamra. Azonnal éltem a lehetőséggel, és amikor elvégeztem a kurzust, pont volt egy üresedés az export-import csoportban, amire elő is léptettek. Gyorsan fejlődtem, és 2004. februárjában már csoportvezetőnek neveztek ki ugyanezen a részlegen. 

Tehát ha azt veszem, akkor a diákmunkás tapasztalataim nagyban megalapozták a karrieremet: mind a cégspecifikus szakmai tudásomat, ezzel a fejlődésemet a cégnél és a jelenlegi feladataim egy részét is azok alapján tudom gördülékenyebben teljesíteni.

A monoton irodai munkával ellentétben, ott folyamatosan változtak a körülmények, igények és mindig valami új, izgalmas kihívással találkoztam, amit nagyon élveztem. Munka mellett elkezdtem a Heller Farkas Főiskolán logisztikusnak tanulni. Tehát tulajdonképpen a munkám terelt el az informatika és műszaki vonaltól a logisztika irányába. Jó dolog volt látni, hogy amit nap mint nap csinálok annak az elmélete hogyan is néz ki, hogy lehet szabályokkal, függvényekkel leírni, mindemellett a tanulmányaimat is nagyban megkönnyítette az, hogy élőben láttam nap mint nap a gyakorlatot.

Mi a legkedvesebb emléked a diákmunkás éveidről?

A Fertő utcai TNT központban kezdtem el dolgozni egy irodai diákmunkában. Pár héten belül rámbíztak egy másik típusú feladatot is, ami az azzal járt, hogy ki kellett esténként járnom a reptéri telephelyre is. Kaptam reptéri belépőt és emlékszem, hogy az első alkalommal tátott szájjal sétáltam végig a portától a TNT-ig vezető utat. A reptér területén belül, közel a repülőkhöz, a földi kiszolgáló gépekhez, mindent megcsodáltam. Alapvetően műszaki beállítottságú vagyok (akkoriban még informatikusnak tanultam a Bánki Donát Főiskolán) és a repülés mindig is érdekelt, így ez egy megvalósult álom volt, pedig én csak egy kis zsebpénzt akartam keresni.

Mi az, amit a diákmunkás tapasztalataidból kamatoztatni tudsz a mostani munkahelyeden?

Sok változatos év után, 2018. június 1.-el felkértek az ügyeletes forgalmi igazgató posztra. Ebben a pozícióban kerültem újra hivatalosan is kapcsolatba a Mind-Diákkal, mert én lettem a megrendelői (TNT) oldalról a kapcsolattartó. Mivel több oldalról is volt szerencsém látni a diákfoglalkoztatást és az elmúlt 18 év alatt napi szinten együtt dolgoztam a diákokkal is, így szerencsére nem esett nehezemre belerázódnom ebbe a szerepkörbe. Tehát ha azt veszem, akkor a diákmunkás tapasztalataim nagyban megalapozták a karrieremet: mind a cégspecifikus szakmai tudásomat, ezzel a fejlődésemet a cégnél és a jelenlegi feladataim egy részét is azok alapján tudom gördülékenyebben teljesíteni.

#minddiak30