Aktualitások

Rekordszámú, csaknem 130 ezer jelentkező adott be felvételit idén a magyar felsőoktatásba, közülük 95 907 fő nyert felvételt. Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon is megjelent az új generáció: szakmunkások, frissdiplomások keresnek állást, akiket még október 31-ig – ameddig rendelkeznek nappali tagozatos jogviszonnyal – kedvező adózás mellett foglalkoztathatnak a cégek diákszövetkezeten keresztül. De melyek a legnépszerűbb szakmák és gyakornoki pozíciók? Hol éleződik ki a leginkább a verseny a tehetségekért? És milyen átlagbérből érdemes kiindulni a pályakezdő bércsomag kialakításánál? Szakértőink összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat.

Elérhető legújabb országos diákbér-felmérésünk, amely közel 4500, 2025-ben közzétett diákmunka-hirdetés elemzésén alapul. Az összeállítás naprakész és megbízható képet nyújt a diák- és gyakornoki pozíciókra jellemző órabérekről – országos, megyei és szektorok szerinti bontásban.

A friss diplomás pályakezdőkhöz, fiatal munkavállalókhoz gyakran kötődnek különböző előítéletek és elfogult attitűdök a munkáltatók részéről. Cikkünkben most ezeket járjuk körbe és a saját tapasztalataink mellett, más munkaerőpiaci kutatás eredményeit is bemutatjuk.

Nyári kapacitáshiány kezelésekor sok munkáltató túlórákban gondolkodik. Ám van több olyan HR megoldás, ahol a bérjellegű ráfordításokon 30-40%-ot is megtakarít, miközben a dolgozó is jól jár.

Szépen lassan elárasztják a munkaerőpiacot a Z generáció tagjai, hiszen nagy részük év közben gyakornokként is dolgozik a tanulmányai mellett. Még épphogy csak beléptek a munka világába, máris több tucat negatív sztereotípiával kell megküzdeniük. Ezek között szerepel az, hogy az idősebbekhez képest kevésbé motiváltak, irreális fizetési igényeik vannak, és vérbeli „job hopperek”. A Mind-Diák Szövetkezet elnöke szerint fontos lenne tudatosítani a munkáltatókban, hogy a Z generáció munkahelyi szocializációjában és motiválásában, ahogy az előítéletek alakulásában is, kiemelt szerepük van – a szakértő a tapasztalatok felmutatásával igyekszik ebben segítséget nyújtani.

A gyakornokok folyamatos munkaerőt és utánpótlást biztosítanak, és ezzel együtt új, innovatív perspektívákat nyithatnak, miközben segítenek lépést tartani a legújabb trendekkel és támogatják a HR és üzleti célok megvalósulását. És hogy mindemellett mi az az öt érv, amiért igazán érdemes gyakornoki programot indítani? Mutatjuk!

2025-ben egyre nagyobb szerepet kapnak a diákok és a gyakornokok a munkaerő-tartalékok kiaknázásában, emellett pedig a munkáltatóknak nemcsak hogy meg kell küzdeniük a munkaerőpiac telítettségével, a szakemberhiánnyal, de a digitális technológiák robbanásszerű fejlődése is új kérdéseket vet fel a toborzási gyakorlatokban. Ezen felül azzal is számolni kell, hogy egyre több Y-generiációs, sőt immár a Z-generációsok is fokozatosan bekerülnek a vezetői pozíciókba – hívja fel a figyelmet Göbl Róbert a Mind-Diák Szövetkezet elnöke, 2025-ös munkaerőpiaci előrejelzésében.

A 2025-ös évre vonatkozó minimálbér-emelést illetően a munkaadói oldal és a munkavállalói szervezetek megegyeztek: 2025. január 1-től 9% ill. 7%-kal emelkednek a kötelező legkisebb keresetek, így a minimálbér ezzel bruttó 290.800 Ft-ra, a garantált bérminimum (köznyelvben "szakmunkás minimálbér") pedig bruttó 348.800 Ft-ra nő. Az adókedvezmények nélküli nettó minimálbér 193.382 Ft, míg a szakmunkás minimálbér nettó összege 231.952 Ft. 

A Mind-Diák Szövetkezet gyakornoki vagy diákmunka-hirdetéseinél a diákok már az álláshirdetés megnyitása előtt tájékozódhatnak az elérhető órabérről. Ugyan a bértranszparencia a teljes iskolaszövetkezeti szektorra jellemző, de az országos szinten vizsgált, gyors összehasonlítás lehetősége még mindig hiánypótlónak számít a HR szakemberek és a hallgatók számára is.

Akár évvégén került sor a céges teljesítményértékelésekre, akár 2024 első negyedévében fog megtörténni, mindig hasznos tisztában lenni azzal, hogy adott munkakörnek és tapasztalatnak megfelelően milyen átlagfizetéssel számolhatunk.