Aktualitások

A friss diplomás pályakezdőkhöz, fiatal munkavállalókhoz gyakran kötődnek különböző előítéletek és elfogult attitűdök a munkáltatók részéről. Cikkünkben most ezeket járjuk körbe és a saját tapasztalataink mellett, más munkaerőpiaci kutatás eredményeit is bemutatjuk.

A gyakornokok folyamatos munkaerőt és utánpótlást biztosítanak, és ezzel együtt új, innovatív perspektívákat nyithatnak, miközben segítenek lépést tartani a legújabb trendekkel és támogatják a HR és üzleti célok megvalósulását. És hogy mindemellett mi az az öt érv, amiért igazán érdemes gyakornoki programot indítani? Mutatjuk!

Nyári kapacitáshiány kezelésekor sok munkáltató túlórákban gondolkodik. Ám van több olyan HR megoldás, ahol a bérjellegű ráfordításokon 30-40%-ot is megtakarít, miközben a dolgozó is jól jár.

A Mind-Diák Szövetkezet gyakornoki vagy diákmunka-hirdetéseinél a diákok már az álláshirdetés megnyitása előtt tájékozódhatnak az elérhető órabérről. Ugyan a bértranszparencia a teljes iskolaszövetkezeti szektorra jellemző, de az országos szinten vizsgált, gyors összehasonlítás lehetősége még mindig hiánypótlónak számít a HR szakemberek és a hallgatók számára is.

2024-ben egyre nagyobb szerepet kapnak a diákok és a gyakornokok a munkaerő-tartalékok kiaknázásában, emellett pedig a munkáltatóknak nemcsak hogy meg kell küzdeniük a munkaerőpiac telítettségével, a szakemberhiánnyal, de a digitális technológiák robbanásszerű fejlődése is új kérdéseket vet fel a toborzási gyakorlatokban. Ezen felül azzal is számolni kell, hogy egyre több Y-generiációs, sőt immár a Z-generációsok is fokozatosan bekerülnek a vezetői pozíciókba – hívja fel a figyelmet Göbl Róbert a Mind-Diák Szövetkezet elnöke, 2024-es munkaerőpiaci előrejelzésében.

Szépen lassan elárasztják a munkaerőpiacot a Z generáció tagjai, hiszen nagy részük év közben gyakornokként is dolgozik a tanulmányai mellett. Még épphogy csak beléptek a munka világába, máris több tucat negatív sztereotípiával kell megküzdeniük. Ezek között szerepel az, hogy az idősebbekhez képest kevésbé motiváltak, irreális fizetési igényeik vannak, és vérbeli „job hopperek”. A Mind-Diák Szövetkezet elnöke szerint fontos lenne tudatosítani a munkáltatókban, hogy a Z generáció munkahelyi szocializációjában és motiválásában, ahogy az előítéletek alakulásában is, kiemelt szerepük van – a szakértő a tapasztalatok felmutatásával igyekszik ebben segítséget nyújtani.

Akár évvégén került sor a céges teljesítményértékelésekre, akár 2024 első negyedévében fog megtörténni, mindig hasznos tisztában lenni azzal, hogy adott munkakörnek és tapasztalatnak megfelelően milyen átlagfizetéssel számolhatunk. 

A jövő évre vonatkozó minimálbér-emelést illetően a munkaadói oldal és a munkavállalói szervezetek abban állapodtak meg, hogy nem csak 2024-től, hanem már 2023. december 1-től 15% ill. 10%-kal emelkednek a kötelező legkisebb keresetek, így a minimálbér ezzel bruttó 266 800 Ft-ra, azaz nettó 177 422 Ft-ra emelkedik, a garantált bérminimum - köznyelvben szakmunkás minimálbér - pedig 326 000 Ft-ra, azaz nettó 216 790 Ft-ra nő. 

A Mind-Diák Szövetkezet gyakornoki vagy diákmunka-hirdetéseinél a diákok már az álláshirdetés megnyitása előtt tájékozódhatnak az elérhető órabérről. Ugyan a bértranszparencia a teljes iskolaszövetkezeti szektorra jellemző, de az országos szinten vizsgált, gyors összehasonlítás lehetősége még mindig hiánypótlónak számít a HR szakemberek és a hallgatók számára is.

A Mind-Diák Szövetkezet gyakornoki vagy diákmunka-hirdetéseinél a diákok már az álláshirdetés megnyitása előtt tájékozódhatnak az elérhető órabérről. Ez az átláthatóság a teljes diákmunka szektorra jellemző, de az országos szinten vizsgált, gyors összehasonlítás lehetősége még mindig kuriózumnak számít az érintettek számára.