Pótfelvételi – még nincs minden veszve

Ha most úgy állsz, hogy egyik vágyott szakra sem vettek fel, a legelső lépés, amit érdemes megfontolnod, a pótfelvételi. Ez sokaknak jelent kapaszkodót – nemcsak azoknak, akik az általános eljárásban nem jutottak be sehova, hanem azoknak is, akik februárban még nem jelentkeztek, de közben meggondolták magukat.

Fontos tudnod:

• a pótfelvételire csak akkor jelentkezhetsz, ha idén nem kerültél be egyetlen szakra sem, vagy ha eleve nem is indítottál jelentkezést.
• A másik megkötés, hogy csak egy szakot jelölhetsz meg, egyetlen intézményben – ezért érdemes tudatosan mérlegelni, hova adod be újra.

Ez az idei év egyik utolsó lehetősége a továbbtanulásra, ezért ha van olyan szak, amit még szívesen kipróbálnál, érdemes lépned.

 

Halasztás – ha most még kivárnál

Van, amikor többet ér egy jól megtervezett szünet, mint egy olyan döntés, amit csak fél szívvel hozol meg. Az angolszász országokban ezt hívják „gap year”-nek – amikor nem ugrasz rögtön fejest az egyetemi életbe, hanem előbb tapasztalatot gyűjtesz: dolgozol, nyelvet tanulsz, utazol, vagy akár újra nekifutsz az érettséginek.

Minden egyetemen van lehetőség a halasztásra, ez egy bevett gyakorlat, ezért nincs vesztenivalód, ha úgy döntesz, inkább egy év múlva iratkozol be a választott szakra, és kezded meg a tanulmányaidat.

De ebben az esetben is van, amit mérlegelni kell.

Halasztásnál elveszíted a diákstátuszodat, ami több mindent is érint:

• a diákigazolvány érvényessége lejár, így megszűnik az ingyenes orvosi ellátás,
• nem jár a kedvezményes diákbérlet,
• és nem vállalhatsz – a diákmunkára jellemző kedvező adózás mellett – munkát vagy gyakornoki pozíciót sem. Diákként csak aktív (vagy passzív) nappali tagozatos hallgatóként dolgozhatsz.

Éppen ezért, mielőtt a „majd jövőre” mellett döntesz, gondold végig, hogyan tudnád a legtöbbet kihozni belőle. Egy tudatosan megtervezett szünet rengeteget adhat: önismeretet, új célokat, ismeretségeket, de csak akkor, ha van elképzelésed arról, mit szeretnél kezdeni vele.

A soron következő szak – ha kipróbálnád tét nélkül

Gyakran előfordul, hogy ha valaki nem nyer felvételt az elsőként megjelölt szakra, végül beiratkozik a következő helyre, ahová felvették. Ez egyáltalán nem baj – sőt, sokszor kifejezetten hasznos tapasztalatot jelenthet.

Így első kézből tapasztalhatod meg, hogyan működik a felsőoktatás: megismered a Neptunt, a zh-rendszert, a kreditszámítást, és általában az egyetemi élet ritmusát.

Ha pedig úgy érzed, ez mégsem a te utad, az első félév végén még következmények nélkül válthatsz, és a következő évben új szakra jelentkezhetsz.

Fontos tudni:

• amíg csak egy (aktív) állami ösztöndíjas félévet veszel igénybe, nincs visszafizetési kötelezettséged.
  Ez azt jelenti, hogy ha az első szemeszter után meggondolod magad, és máshol folytatnád, nem kell utólag fizetned.
• Ha viszont már a második félévet is ösztöndíjasan végzed, és csak ezután szűnik meg a hallgatói jogviszonyod, akkor már lehet visszafizetési kötelezettség, kivéve, ha egy éven belül új képzésbe kezdesz.

Ez a lehetőség tehát egy biztonságos próbaidőszak is lehet – amiből sokat tanulhatsz, és akár új irányba is indulhatsz vele.

Találj magadra: önismeret diákmunkával

Sokan pénzkeresés miatt vágnak bele a diákmunkába, de legalább ennyire fontos az is, amit közben saját magukról tanulnak. Az önismeret mélyítése – ami a pályaválasztáshoz elengedhetetlen – csak valós tapasztalatokon keresztül lehetséges. Mihez van érzéked? Miben kell még fejlődnöd? Mi az, ami valóban érdekel? Egy diákmunka ezekre a kérdésekre is választ adhat.

A Mind-Diáknál sok olyan fiatallal találkoztunk, akiknek sorsfordító volt az első munkahelyi élmény. Volt, akit megerősített abban, hogy jó úton jár – más viszont épp a munka közben jött rá, hogy teljesen más terület illik hozzá. Ahogy például a Mind-Diák elnöke, Göbl Róberttel is hasonló történt: 

„Műszaki végzettséggel kezdtem, de végül a HR-ben találtam meg a helyem – köszönhetően azoknak a tapasztalatoknak, amiket diákként szereztem. Diákként sokszor még csak a fizetés a fő motiváció, de később – amikor már a munkaerőpiacon kell helytállni – felértékelődik minden diákmunka-tapasztalat.”

Nem minden a papír. Szükséges, de önmagában nem elég. A munkáltatók ma már legalább annyira figyelnek a hozzáállásodra, a szorgalmadra és a tapasztalataidra, mint arra, milyen végzettséged van.

Aki már tanulmányai alatt kipróbálja magát a munka világában, gyorsabban tud elindulni a saját karrierútján – köszönhetően az értékes szakmai kapcsolatoknak, tapasztalatnak, és a közben elsajátított készségeknek.

Készen állsz a diákmunka-keresésre? A honlapunkon lakhelyed, időbeosztásod vagy diákmunka típus szerint szűkítheted a számodra megfelelő munkalehetőségek listáját.