A 2026-os érettségi szezonban országszerte csaknem 1200 helyszínen több mint 148 ezer vizsgázó adott számot tudásáról. Az írásbeli vizsgák május 4-én kezdődtek a magyar nyelv és irodalom vizsgával, amelyet május 5-én a matematika, május 6-án a történelem, május 7-én az angol, majd május 8-án a német nyelv követett. Ezt követően került sor a további választott tantárgyak írásbeli vizsgáira.

Ez az időszak különösen megterhelő és kihívásokkal teli a diákoknak, hiszen sok múlhat az érettségin nyújtott teljesítményükön. Rengeteg a kérdés: vajon felvesznek a kívánt szakra? Mi lesz, ha nem nyerünk felvételt, vagy meggondoljuk magunkat időközben és egy másik irányba szeretnénk menni? Egyáltalán mi történik, ha mégsem úgy alakul minden, ahogyan azt elterveztük? Most ezeket az eshetőségeket vesszük végig. Egy biztos: mindig van B opció, és az is lehet, hogy az eredeti tervünktől eltérő út a miénk. 

Nem vettek fel – hova tovább?

Az egyik talán leggyakrabban felmerülő kétely, hogy mi lesz, ha valakit első körben nem vettek fel a vágyott intézmények egyikébe sem. Ebben az esetben a legkézenfekvőbb „mentőöv” természetesen a pótfelvételi, amellyel azok közül is sokan élnek, akik februárban ugyan nem jelentkeztek semmilyen képzésre, de közben mégis a továbbtanulás mellett döntöttek.

Azt fontos tudni, hogy ténylegesen csak azoknak nyitott ez a lehetőség, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be. További kötöttség pedig, hogy ekkor már csak egy felsőoktatási intézmény egyetlen szakja jelölhető meg.

Az sem ritka forgatókönyv, hogy a diák inkább a halasztás mellett dönt. Erre utal az angolszász országokban népszerű „gap year” (szünetév) kifejezés is, amikor a leérettségizett diákok önszántukból határoznak úgy, hogy nem ugranak azonnal fejest az egyetemi vagy főiskolai tanulmányokba, hanem tapasztalatot szereznek – dolgoznak vagy nyelvet tanulnak, és később akár újra is érettségiznek.

Minden egyetemen van lehetőség a halasztásra, ezért nincs veszítenivalója azoknak, akik egy évvel később iratkoznak be a választott szakra. Ez azonban azzal a hátránnyal járhat, hogy elveszítik a diák státuszukat.

Azzal számolni kell, hogy amint lejár a fiatal diákigazolványának érvényessége, már nem jogosult az ingyenes orvosi ellátásra és a kedvezményes diákbérlet használatára, ezen felül pedig nem vállalhat – a főállásúnál lényegesen kedvezőbb adózású – diákmunkát vagy gyakornoki munkát sem.

Az esti vagy levelező tagozatos hallgatókra más feltételek vonatkoznak a kedvezmények terén, azonban ők sem dolgozhatnak diákként, kizárólag a nappali tagozatos diákok (aktív vagy passzív félévesek) élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Merd választani a B opciót!

Ezért az sem ritka, hogy az érettségi után a fiatalok más formában folytatják a tanulást: például szakképző intézményben szereznek szakmát. (Fontos azonban, hogy a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó kedvezmények – például a diákigazolvány vagy a diákmunkára való jogosultság – csak bizonyos képzési formák esetén maradnak meg.)

Mások – ha az első helyen megjelölt szakra nem nyertek felvételt – beiratkoznak arra a jelentkezési sorrendjükben hátrébb szereplő képzésre, amelyre felvették őket. Ez idő alatt megismerkedhetnek a felsőoktatás működésével, például a Neptun használatával, a zárthelyi dolgozatokkal (zh-kkal) és a kreditrendszerrel. Ha később úgy érzik, hogy a választott képzés mégsem nekik való, a következő felvételi időszakban másik szakra vagy intézménybe jelentkezhetnek.

Jó tudni, hogy ezt az első félévben még minden következmény nélkül meg lehet tenni, ugyanis ha egy alapképzésen, mesterképzésen vagy felsőoktatási szakképzésen mindössze egy (aktív) állami ösztöndíjas félévet vesznek igénybe a hallgatók, nem szükséges fizetniük. Ha azonban már kettő vagy több aktív állami ösztöndíjas félév igénybevételét követően szűnne meg a hallgatói jogviszonyuk, az már visszafizetési kötelezettséggel jár (kivéve, ha a megszűnéshez képest egy éven belül új képzésbe kezdenek a diákok).

A diákmunka-vállalás mögött húzódó legfontosabb motivációk közé tartozik – a pénzkereset után – a szakmai tapasztalat szerzése és az önismeret mélyítése, ami elengedhetetlen a pályaválasztáshoz.

A Mind-Diák Szövetkezeten keresztül dolgozó fiataloknál nem egyszer tapasztaltuk azt, hogy a diákmunkájuk sorsdöntő volt számukra: volt, akinek megerősítést adott, hogy jó irányba tart, de sokan pont hogy a munkájuk közben ismerték fel, hogy valójában más pálya illik hozzájuk. Ezt a saját bőrömön is megtapasztaltam: műszaki végzettséggel a hátam mögött végül a HR területen találtam meg a hivatásom, köszönhetően a Mind-Diáknál töltött diákmunkás éveknek 

– hangsúlyozta Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője. 

A szakértő szerint diákként talán még csak a fizetés a fő hajtóerő, és csak később, diplomásként jön a felismerés, hogy milyen nagy jelentősége volt az első szárnypróbálgatásoknak:

„Ekkor jönnek rá, hogy nem minden a papír: szükséges, de nem elégséges feltétele a későbbi helytállásnak. Önmagában még nem elég ahhoz, hogy megtalálják a helyüket a karrierpályán, mert az nagyrészt a személyes kvalitásokon múlik. A partnereinknél is azt látjuk, hogy a kiválasztás során sokkal többet nyom a latba a jelölt megfelelő hozzáállása és szorgalma, mint a végzettségek száma vagy típusa.”

Aki a főiskola vagy egyetem alatt diákmunkát vállal, az általában a munkaerőpiacon is jobban, gyorsabban érvényesül köszönhetően az értékes szakmai kapcsolatoknak, tapasztalatnak, és a közben elsajátított készségeknek.

Nyári diákmunkát vállalnál a szüleid munkahelyén? Jó esélyed van rá!

Általános tapasztalat, hogy a legvonzóbb diákmunkákat azok töltik be, akik időben, gyorsan jelentkeznek, illetve azok, akik már korábban bejelentkeztek a diákszövetkezet rendszerébe.

Egy másik gyakori opció a szülő munkahelyén való diákmunka-vállalás, ahol szintén kedvezőbbek az esélyek a szezonális – nyári –, de akár a hosszú távú diákmunkákra is. Ha a szülő a saját munkahelyére ajánlja be diákkorú gyermekét például a nyári szünetben, fontos figyelembe vennie, hogy közvetlenül alatta nem dolgozhat, de más részlegen van erre lehetőség.

A nyári szabadságolások miatt leterhelt cégeknek általában jól is jön a plusz támogatás, az pedig külön könnyebbség a számukra, hogy a diákszövetkezet minden munkaügyi adminisztrációt, hatósági bejelentést, bérszámfejtést elvégez helyettük, míg az irányítási jog náluk marad.