Az online kommunikációt ma már az írott és az élőszó közötti kommunikációnak tekinthetjük, hiszen gyakran impulzusszerűen, másodperc töredéke alatt osztjuk meg a véleményünket, reakcióinkat az online közösségi platformokon, – legyen az egy Facebook komment az egyetemi szakunk csoportjában, Instagram vagy TikTok komment, vagy esetleg egy LinkedIn hozzászólás. Az biztos, hogy ezeken a felületeken megengedőbbek vagyunk a fogalmazás és helyesírás tekintetében, hiszen bizonyos esetekben akár egy-egy hibásan, hiányosan leírt mondanivaló is teljesen érthető.

Sok diák jelöltnél tapasztalunk egyfajta türelmetlenséget: minél gyorsabban szeretnének kiválasztásra kerülni, és ezzel a gyorsasággal gyakran párosul felületesség is, különösen, ami az önéletrajzok vagy motivációs levelek megírását illeti. Pedig ez legalább annyira fontos tényező, mint maga az interjúfolyamat, és ezt előszeretettel hangsúlyozzuk a különböző állásbörzéken is, ahol rendszeresen tartunk CV tanácsadást az álláskereső fiataloknak.

– teszi hozzá Rack-Szabó Edina, a Humán Centrum Kft. cégcsoport szolgáltatásfejlesztési vezetője.

A nyelv és a gondolkodás nagyban összefügg: azonban egyre inkább az a trend, hogy nem csak a helyesírásra, de a mondanivalóra sem fordítunk akkora gondot. Persze, azt senki se várhatja el tőlünk, hogy egy Instagram posztot vagy kommentet minden szempontból hibátlanul fogalmazzunk meg, az üzenetünk célját viszont érdemes egyértelműen értésére adni a másiknak.

Vegyünk egy gyakori példát: ilyen az az álláshirdetésekre adott ,,érdekel” üzenet. Miért problémás ez a megnyilvánulás? A mondanivaló lényege ugyan érthető, de a szándék már nem egyértelmű. Ezért ez esetben érdemes kifejteni a valós célunkat: a gyakornoki állással vagy diákmunkával kapcsolatos egyes részletek érdekelnek, vagy már jelentkezni szeretnénk rá? Fogalmazzunk világosan, például így:

Sziasztok! Érdeklődni szeretnék, hogy a fenti állást lehetne csak délután végezni? Az órarendem miatt csak így tudnám vállalni. Köszönöm!

Szia! Érdekel a pozíció, hol olvashatok utána a diákmunka részleteinek? Köszönöm szépen előre is!

Sokan gondolják úgy, hogy ha megértjük egymást a virtuális térben, addig mindig lesz mentség arra, miért nem figyelünk annyira a helyesírásra. Azonban figyelembe kell vennünk a mai felgyorsult világ következményeit is: ma már nem feltétlenül szánunk hosszas perceket egy-egy üzenet megfogalmazására, csinosítgatására, hiszen a másik fél nagy valószínűséggel pár másodpercnél többet nem fog szánni annak elolvasására.

,,A stílus maga az ember” – tartja a mondás, amiben van igazság: ugyan nem csak ezen múlik a megítélésünk, de nagyban befolyásolhatja azt. A helyesírás kapcsán megoszlanak a vélemények, hiszen vannak olyanok, akik nem szívesen lesznek ügyfelei egy olyan szolgáltatónak, aki nem tud helyesen írni, a másik oldalról viszont azt az elvet osztják, hogy miért kéne például egy árufeltöltőnek, pénztárosnak, poggyászkezelőnek vagy raktári kisegítőnek helyesen írnia, hogyha érti a munkáját?

Bár végső álláspont nincs a témát illetően, munkáltatói oldalról egy biztos: igen is sokat elmond rólunk az önéletrajzunk (mind tartalmi, mind formai szempontból), és legfőképpen arról árulkodik, hogy mennyire vagyunk igényesek és precízek tanulmányaink, tapasztalataink bemutatásakor. Ma már rengeteg digitális – köztük például mesterséges intelligencia alapú – eszköz is segítségünkre lehet a szövegírásban, ezért érdemes ezeket minél előbb alkalmazni önéletrajzunk vagy motivációs levelünk megírásakor.