Aktualitások

A 2022-es minimálbér-emelést illetően a munkaadói oldal és a munkavállalói szervezetek abban állapodtak meg, hogy 2022. január 1-től 19,5%-kal emelkednek a kötelező legkisebb keresetek, így a minimálbér ezzel bruttó 200 000 Ft-ra, azaz normál munkaviszony esetén nettó 133 000 Ft-ra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 260 000 Ft-ra, azaz nettó 172 900 Ft-ra nő.

Nyári kapacitáshiány kezelésekor sok munkáltató túlórákban gondolkodik. Ám van több olyan HR megoldás, ahol a bérjellegű ráfordításokon 30-40%-ot is megtakarít, miközben a dolgozó is jól jár.

A beoltottak száma elérte Magyarországon a 2,5 milliót, így április 7-étől újra kinyithattak azok az üzletek. Az enyhítés a teljes kiskereskedelemre hatással volt, a rövid felkészülési idő ellenére sikeresen vették az akadályokat.

A 2021. január végén a munkaadói oldal és a munkavállalói szervezetek abban állapodtak meg, hogy 2021. februárjától 4%-kal emelkednek a kötelező legkisebb keresetek, így a minimálbér ezzel bruttó 167 400 Ft-ra, azaz nettó 111 321 Ft-ra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 219 000 Ft-ra, azaz nettó 145 635 Ft-ra nő.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek és a munkaerő-piaci visszaesés nagymértékben sújtotta a felsőoktatásban résztvevő hallgatókat is. A megélhetési és lakhatási gondoktól, a szülők támogatásán át egészen rögös út vezetett az újra stabilnak mondható munkavállalásig.

A tanulás melletti pénzkereset mellett vannak más szempontok is, amelyek sokat számítanak a diákok számára munkavállaláskor - derül ki a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ), a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KÖZÉSZ) és a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) közös felméréséből.

Fokozatosan ugyan, de az atipikus szektort (nyugdíjas és diákszövetkezeti munka, munkaerő-kölcsönzés)  érintette legelőször koronavírus-járvány. A gyártási, kereskedelmi és szolgáltatói igények újraéledésével viszont éppen ez a minden szempontból rugalmas forma, vagyis a diák- és a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás volt képes először reagálni és segíteni az újraindulásban.

Jelenleg ugyan még bizonytalan a helyzet a hazai munkaerőpiacon, hosszú távon (feltéve ha lesz COVID-19 vakcina) megoldódhatnak a mostani problémák, sőt, ismét munkaerőhiányos állapot léphet fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a demográfiai helyzet nem változott: még mindig többen lépnek ki a piacról, mint ahányan érkeznek oda.

A Mind-Diák igazgatóját, Dénes Rajmundot kérdezte a Figyelő a diákok foglalkoztatásáról a fennálló járványhelyzetben. "A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉsz) nyilvántartása alapján átlagosan 180 ezer diák dolgozott a Covid-19-járvány előtt Magyarországon.

A koronavírus járvány kitörése előtt a diákszövetkezetek ontották a munkalehetőségeket, ám a gazdaság befékezésével az egyetemisták egy részének az egzisztenciája is veszélybe került, hiszen sokan közülük munkával fedezték lakhatásukat és a tandíjukat, de a számukra elérhető munkalehetőségek mostanra jórészt megszűntek - nyilatkozta az InfoRádiónak Dénes Rajmund, a Mind-Diák Iskolai Szövetkezet igazgatója.